Az Ormánság szó hallatán a legtöbben nem tudják, hogy Magyarország egy részéről beszélünk és hol is helyezkedik el hazánk területén ez a szép történelmi kistáj.

   Az Ormánság Baranya délnyugati szögletében található. Az Ormánság mindenekelőtt néprajzi, s csak másodsorban földrajzi fogalom. A tájegységnek jellegzetes népviselete és építészeti stílusa volt egészen az 1900-as évek elejéig. Az építészetben nagy szerepet játszottak a környezeti tényezők. A házakat, épületeket a mocsaras, ingoványos Dráva ártérből kiemelkedő dombokra, úgynevezett urmokra, urmákra, ormokra építették, melyből ered az Ormánság elnevezés.
   Az eredeti ormánsági hajlék a talpas ház volt, mely alap nélkül, vízszintesen lefektetett gerendákból, „talpakból” oszlopokból, vesszőből, és polyvás kemény agyagsárból készült. A lefektetett gerendákba belecsapolták az oszlopokat, majd az oszlopok közé vesszőből úgynevezett süvényt fontak, melyet vályoggal, sárral tapasztottak be. A házak tetejét zsuppal fedték, de nem mindenütt. Volt, aki házára is csak villával rakott szalmát. Tetőfedésre használtak még nádat is, ami igen nagy mennyiségben megtalálható ezen a területen még napjainkban is.
talpasnyeregtetos-zsuposhazSzaporca1890-esevektalpaskontyoshazudvarasszonyaszovoszeknel
Ahogy az építészetben, épp úgy a viseletben is meg volt az Ormánság egyedi, más tájegységektől eltérő, szolidabb stílusa. Egyik érdekessége, hogy a gyász színe a fekete helyett a fehér volt. A kötény és a főkötő fiatal korban különböző színekben pompázott, de ez a korral mindig fakult, egyszerűsödött, ötven év felett tiszta fehérben állapodott meg. A kötény és a főkötő színéből mindig biztosan meg lehetett állapítani a nők korát. Az 1800-as évek közepén a nők még télen, nyáron mezítláb jártak.
Női viselet: főkötő, ümög vagy imög (ing), bikla, kötény, mellyes, csuha, bunda, mente, esőabrosz.
Férfi viselet: imög vagy ümög (ing), gatya, csizma, bocskor, mellyes-bunda, beköcs-bunda, szűr, ritkán suba, kerek fekete posztókalap. (Az 1800-as évek közepén még óriási karimával készültek ezek a kalapok.) Télen báránybőr, vagy úgynevezett perzsián sipka volt a fejükön.
lakodalmasnasznagyokSzaporca1960-asevek oregemberoregasszony ormansagiasszonyok fokotokteljessorozat
Az Ormánság egykoron kizárólag református településekből állt. A keresztény vallás mellett nagyon jól megfértek az ősi hiedelmek, babonák. Számos emberfeletti erőben hittek. (rahó, ludvérc, szuhárgyán, boszorkány, ördög) A drávaiványi templom egyik kazettáján például egy sellő látható. A javasok, a gyógyító emberek tudásukat babonás cselekedetekkel (ráolvasással, köpéssel) is kiegészítették. A temetőkben a népi motívumoktól díszes, faragott fejfák voltak jellemzőek. Temetés után szokás volt a halotti tor, amely időnként éjszakába nyúló, gyakran hajnalig tartó ivászattal végződött.
 A falvak nagy része a Duna-Dráva Nemzeti Park területén található: igazi, vadregényes, kalandos táj ez, teli izgalommal és bűbájjal. Sok különleges állat és növény él itt. Láthatunk itt nyárligeteket, tölgy-kőris-szilfaligeteket, szlavóniai tölgyet, magyar kőrist, rekettyést, vízililiomot és vízigesztenyét. A fák között fekete gólyát, kopasz fejű réti sast, fekete kányát, sólymot, nádfarkast és jégmadarat pillanthatunk meg. Él itt egy igazi kuriózum is: a sellyei szarvas, melyet Draskovich gróf tenyésztett ki és csak ezen a területen található meg.
   Az Ormánság fővárosa Sellye. A kétezer főt is meghaladó lakosságával magasan kiemelkedik a környékbeli icipici falvak közül. A sellyei uradalom 1800 körül került a Draskovich család tulajdonába. A család egykori rezidenciája, a barokk stílusú Draskovich-kastély és az ahhoz tartozó park, amit a család kezdett el kialakíttatni, és mára a Dél-Dunántúl legjelentősebb arborétumává vált. Továbbá, megtalálható még itt az Ormánság Múzeum és a talpas házak.
   Az Ormánság a történelemben mindig is elzárt térség volt. Ipari szennyezés, nagy forgalmú utak elkerülték. Ez ahhoz vezetett, hogy az életszínvonal sajnos alacsonyabb az országos átlagnál, viszont megmaradt a természetközeli élet, megőrződtek a hagyományos értékek.
Az Ormánság települései és a térképe:
_ Adorjás _ Baranyahídvég _ Besence _ Bogádmindszent _ Bogdása _ Cún _ Csányoszró _ Diósviszló _ Drávacsehi _ Drávaiványi _ Drávacsepely _ Drávafok _ Drávakeresztúr _ Drávaszerdahely _ Drávasztára _ Drávapiski _ Felsõszentmárton _ Gilvánfa _ Hegyszentmárton _ Hirics _ Ipacsfa _ Kákics _ Kemse _ Kémes _ Királyegyháza _ Kisasszonyfa _ Kisszentmárton-Mailáthpuszta _ Kovácshida _ Kórós _ Lúzsok _ Magyarmecske _ Magyartelek _ Markóc _ Marócsa _ Nagycsány _ Okorág _ Ózdfalu _ Páprád _ Piskó _ Rádfalva _ Sámod _ Sellye _ Sósvertike _ Sumony _ Szaporca _ Tengeri _ Téseny _ Tésenfa _ Vajszló _ Vejti _ Zaláta _
ormansagterkep